Megint itthon

Csikósék visszajöttek Balaton országból. Képeket itt lehet nézni, de azért egyet mutatok.
Nagyon jó volt, örültem is, meg nem is, hogy haza kell jönni. Rájöttem, hogy nagyon-nagyon szeretem a Balatont és a környékét, Somogy megyét, meg a vizet, meg mindent. A válság eltüntette erről a vidékről a gagyiárusokat, a májszbitte árusokat, a hangos sramlis, hasmenéses csehókat. Kicsit otthon éreztem magam ott is. A nyaraló pont jó volt, 2 utcányira a parttól (minden utca végén WC-s kiépített szabadstrand van), rengeteg kacsa, hattyú, sikló, béka volt, senki nem háborgatta őket. A stand és a víz tiszta, a fenti kép is a strandon készült. Vittünk 2 Bolyki gyereket is, azok már totál barnák voltak, mi egyszer-kétszer leégtünk, de azért barnultunk is, főleg Ati. Az idő szuper volt, estefelé menetrend szerint érkezett a vihar. Mi persze ilyenkor is a vízben voltunk ;)
De azért feltöltődtem, és vetem magam belefele a munkába!

beszámoló

akkor elmesélem, hogy.
voltunk Dunavarsányban, a Rukkel-tónál. bányató csúszdákkal, pálmafás napernyőkkel, fagyival és hotdoggal, meg mindennel, ami kell. ez volt az egyik szülinapi ajándékom (a másik egy kenyérsütő, juppiii).
a tó vize hideg, de tiszta, egy lankás részen pedig M számára is beletocsogható. egész nap a vízben lógott volna. ha nem, akkor csak azért, mert hordta ki. a vödrében a homokgödörbe.
vagy fagyizott.
e két kivételtől eltekintve folyamatos vízbenlét. S pedig jókat aludt a pokrócon, az árnyékban.
a legszebb perc pedig, amikor - M-re T felügyelt, S aludt, így én - leheverhettem a törülközőre, még kellemesen hűvös fürdőruhában, melegített a forró nap, lehunytam a szemem, és egy kicsit megszűntem...
hazaindulást pedig tökéletesen időzítettük, akkor esett rá az autószélvédőre az első óriás viharcsepp, amikor becsuktam magam mögött a kocsiajtót.