2009. július 29., szerda

20 perc

Asszem pont 20 perc múlva szálltok le.
Robi, Anyuka és Apuka most indultak, hogy hazahozzanak 3 csajszit, 6 bőröndöt és 3 kézipoggyászt.
Jó lesz már, ha itthon lesztek.

A blogozást ezennel lezárom.

2009. július 27., hétfő

Addig én batikolok




amíg Ti fürödtök, és delfineztek, meg sok-sok izgalmas dolgot csináltok, addig én kísérletezek a színekkel, mintákkal. Nagyon lelkes vagyok, és általában elégedett is az eredményt illetően. A legutóbbi (mai) munkámról láthattok képeket:

Már a vége felé

Háát, mingyá jöttök haza!
Ilyenek történnek:
  • Ati táborban van Dömösön, vicces szobabeosztással. Ott van Gábor két gyereke, akik most táboroznak szerintem először, a szoba főnök pedig Csikós Péter III., aki Peti unokatesója... az lett a Csikós szoba.
  • Nekem most megint rakoncátlan a derekam, szerintem el is feküdtem valahogy ráadásul...nem szeretem.
  • Anyukáék ma jönnek haza, várja őket egy félig szétszedett nappali, mert a partkettás elkezdte megjavítani a Himaláját a szoba majdnem közepén, de megakadt a radiátor miatt. Inkább megvárja a főnököt.
  • Lóbeltért meg ma este megyünk, Peti mondta félig viccből, hogy vigyük ki Bogit is a reptérre, de nem lenne túl jó ötlet.
  • A kutyáktól elszedtünk minden rongyot, hogy ne legyen tele az udvar szeméttel, meg úgyis meleg van. Itt ülök és gépelek, és ez, eeez a fekete forgószél fogja magát és nekiáll kifelé hurcolni az előszoba szőnyeget. Ja, és 2db lábtörlőt ma már visszahoztam a kaputól, egy fakanállal együtt.

2009. július 25., szombat

kéne

egy bébiőr kölcsönbe a nyaralásra...
valaki?

2009. július 24., péntek

utazások in és outdoor

helló mindenkinek!
én mostanában a lelkem bugyraiban kirándultam, hát nem volt kifejezetten egy diznilend. és még nincs vége. hol a remény a reménytelen esetek számára? tényleg újra kellene születni, törölve minden eddigi betanult reakciót/félelmet/defektet.

"Hogy születhet valaki, amikor már öreg? Csak nem térhet vissza anyja méhébe azért, hogy újra szülessék?" 5Erre Jézus azt mondta: "Bizony, bizony, mondom neked: Aki nem vízből és (Szent)lélekből születik, az nem megy be az Isten országába. 6Ami a testből születik, az test, ami a Lélekből születik, az lélek. 7Ne csodálkozz azon, hogy azt mondtam: újjá kell születnetek. 8A szél ott fúj, ahol akar, hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön és hova megy. Így van vele mindenki, aki a Lélekből született."
"Hogyan lehetséges ez?" - kérdezte Nikodémus. 10Jézus így válaszolt: "Izrael tanítója vagy, és nem érted?"


amíg nincs új "kocsi", toljuk a defekteset...

aztán meg, hétfőtől indul a közös nyaralás rózsakerttel. bizakodó vagyok, persze nem ringatom magam illúziókban, nem számítok egy hét pihenésre... de jön Anyu is, és tényleg olyan nagycsalád-fílinges tud lenni az egész, úgyhogy hátha akad egy-egy magányos félóra.
jót tenne.
meg tamásos félóra.
az is jót tenne.

amúgy maga a program is jónak ígérkezik, lesz persze tanítás -elmaradhatatlan. de a téma az Énekek Éneke, így még ennek is várakozással nézek elébe. aztán filmezés, meg tánci-bánci-ereszd el a hajamat, meg ki mit tud, meg strandolás, kirándulás, móka-kacagás. és emberek, akik szeretik egymást. érthetetlen, oktalan módon, egyedül az Isteni érthetetlen és oktalan szeretet miatt. végül is nem hangzik rosszul.

terápiavideó:

Tegnap és éjszaka

Tegnap nem nagyon tettem ki a lábam a lakásból, mert a hőmérséklet nem volt szimpi. Mivel Peti nagyon korán ment dolgozni, én is felkeltem 5-kor, és locsoltam. Hajnalban olyan a levegő, amit úgy el lehet viselni.
Atit jól elküldtem Balatonra Kostyálékkal, nem akartam, hogy itthon szenvedjen. Ő itt megjegyezte, hogy ő döntött úgy, hol elmegy. Nagyon jól érezte magát, volt fagyi, csirkecomb, lángos meg fagyi. Valamikor 11-kor értek haza este.

Aztán este kezdett egy kis szellő fújdosni, utána meg olyan szélvihar volt egész éjszaka, hogy az összes leánder a talpát mutogatta reggelre az égnek, a sátor meg megadta magát, hiába volt kikötve. Felborult, szétcsúsztak a csövek és a ponyvája is kiszakadt több helyen.

Persze ettől hűvöseb nem lett, már most 30 fok van...

2009. július 22., szerda

Szl.kir

Másik hírességük a fánk. Odafelé nem találtuk meg a régi Korfui utazásunk emlékét, de hazafelé sikerült. A natúrban baracklekvár van a csokisban vanília krém.

szl.kir

Ez bledi vár a tó és kis szigeten a templom. Csodálatos környezet jó levegő és az egyik nevezetesség a krémes.

Szl kir.

Ez a kert egy részlete. VIKI A bővebbeni a konyhakert majd később.

Szl.kirándulás

Edit barátnőmék konyhájának egy részlete. A többit nagyon részletesen lekaptam /Robi-Vikinek/

Szl. kirándulás

Ez a Bledi vár, de én nem ezt akartam feltenni

Szlovén kirándulás


ilyen és hasonló helyeken jártunk

Nyomorúság hagyja el a szenvedőt!

Ez Peti szavajárása, de most nem tudom jobban kifejezni az állapotomat.
  1. A számítógépünk működik. Értetlenül állok a tény előtt, mert nem csináltunk vele semmit, de mindenesetre azért örülök.
  2. a www.kostyalerika.hu működik, remélem most már többé kevésbé végleges állapotában, a változtatásokat ezentúl a tulaj végzi majd.
  3. Ma a második adag Bolyki gyereket fogyasztjuk, és az agyamat leszívták azzal, hogy "jaaaj, péesezni aakaruunk, jaaj, semmit nem lehet csinálni, jaaj, ez csalás, uunaatkozunk, jaaj tévézni akarunk" kollektíven és hajthatatlanul.
  4. meleg van és holnapra 40 fokos meleggel riogatnak. Nem akarom.
Ez a szülői lét és a nyári szünet frusztráló, idegesítő stádiuma, ami minden felnőttet és gyereket összekovácsol az egymás elleni küzdelemben.

VILÁG UNATKOZÓI EGYESÜLJETEK, HOGY EGY MINDENT ELSÖPRŐ VINNYOGÁSÁRADATTAL ELSÖPÖRJÉTEK MINDEN SZÜLŐ ÉS FELNŐTT ZSARNOKI URALMÁT, AMIVEL ARRA KÉNYSZERÍTENEK TITEKET, HOGY ÉRTELMESEN TÖLTSÉTEK A SZÜNIDŐT!

2009. július 20., hétfő

Holnap indulunk Szlovéniába.
Csütörtökön várjátok a beszámolómat.
Addig is csóki-móki bel és külnek
Anya

Én teljesen belebonyolódtam a szépségiparba

Talán egy hete olvastam egy cikket asszem az indexen, hogy valaki egy arab országban él, elege volt az otthon gyantázásból, ezért az ottani barátnője elvitte az ottani kozmetikába. Ott pedig nem fenyő szagú gyantával, hanem gyurma állagú cukorral gyantáznak. Mindenhol.
Na, nekem se kellett több, azonnal kutakodni kezdtem. Voltan halvány emlékeim lánykoromból, amikor a "kán-kán" nevű cukor illatú gyantát használtam itthon, de nem voltam akkor tudatában annak, hogy mi is az, amit használok. A titok nem nagy: cukor, víz és citromlé felmelegítve, sötét borostyán színűre. Ha szoba-hőmérsékletű, akkor olyan nyúlós-ragacsos, de miközben használod, kifehéredik, és gyurma-szerű lesz.
Hát, én elkészítettem egy próba-adagot, kipróbáltam a karomon, és működik!!! majd lefényképezem, hogy milyen.
Mondjuk a borotvához szokott kis bőröm most viszket, meg egy kicsit piros, de nem vészes.
Most E. hollóson vagyunk ésvVan mobilunk így tudtok írni bármikor. A Skypéhez nincs kameránk és mikrofonunk. Várjuk mindenki képeit és írásait. U.S.A-ba puszi mindenkinek
erzsi, Lali

2009. július 19., vasárnap

egy semmitmondó bejegyzés a máról - de mégis egy tanulsággal

ma T reggel 10-től este 10-ig volt munkázni. mi elmentünk anyukám kíséretében rózsára, és megtárgyalgattuk össznépileg a várható közös nyaralást. aztán hazaúton kitérőt téve anyunál ebédeltünk, majd ottragadtunk délutáni alvásra, elmaradhatatlan mesecsatorna bámulásra, és belsőudvari játszásra is. közben megérkezett a húg, meg a dédik is. ez volt ma a családi hejehuja helye. végül este majdnemkilenckor hazaindultunk. buszozás babakocsisan-gyerekesen. egy lépcsős buszt elengedtünk, a második szerencsére lapos volt. leszálláskor segíteni ajánlkozott egy férfiember. M kezét akarta volna megfogni, de M nem volt hajlandó erre, ami miatt leszállás után meg is kellett dícsérnem, és neki adni igazat - én voltam buta, h nem reagáltam jól le a szitut, és mondtam a fazonnak, h a babakocsit fogja pölö. M okosan viselkedett, persze a helyzet után rögtön lefutott előttem a film, ahogy M kezét fogva elrohan vele a pasi, én babakocsi hagyva (?) vagy S-t kikapva a babakocsiból (?) ésvagy üvöltvejajgatva (?) rohanok utánuk. annyira beleéltem magam, h a víz is kivert. de milyen jó, okos az én lányom, okosabb mint az anyja.

és amúgy meg
most akkor bízzak az emberekben vagyne?

2009. július 18., szombat

Úúúú, ma nagy vihar volt

Ilyen volt vihar előtt. Éppen elindultunk volna kutyát sétáltatni, de meggondoltuk magunkat. Túl baljósak voltak a felhők, meg a röpködő falevél csoportok. Akartam videót is feltölteni, de lehet, hogy azt már nem bírja ez a teve.



Voltak nálunk a Sztasák gyerekek is medencézni (délelőtt még lehetett). Aztán az eső bekergetett minket a lakásba. Volt bögre szemle is. de Peti most a gyufákat gyűjti. Összesen 38 db bögréje van.

2009. július 17., péntek

COCO CHANEL



MOZI MOZI MOZI
megnéztük a Coco Chanel filmet. A méltán híres tervezőnő korai éveit dolgozza fel. Egy kislány, aki korán elveszti édesanyját, és apja árvaházba adja a testvérével együtt. nem túl fényes kilátás a jövőre, de összeszorított fogakkal, sok akarattal, és persze különc személyiséggel az ember lánya kiemelkedhet! Ennek eredményként lehetősége lesz a nőket felszabadítania a fűzők szorításából, kénylemes sportöltözöteket alkot, behozz a nők ruhatárába a nadrágot, és a "férfias anyagokat". Nevéhez köthető a kosztüm, és 1919-ben indult hódító útjára az örök "little black dress".
A film az árvaházba kerüléstől az első szalonbemutatóig mutatja be Coco életét. Hogyan élt, amikor táncosnő volt egy vichy-i mulatóban, majd munka és szállás híjján egy gazdag ember házába furakodott be, és harcolta ki maradását. Ő sem menekülhetett az elsöprő szerelem elől, amely igen hamar tragikus véget ért, de ennek hozománya lett a ma is élő divatház!
Gabrielle "Coco" Chanel, nehezen jött rá, hogy miylen vállakozásba is szeretne fogni. Végül kalapok tervezésébe kezdett, amiben nagy szerelme támogatta anyagilag is, és saját szalont nyithatott. " divatok jönnek-mennek, de a stílus marad"

meleg, számítógép, Amerika

Asszem utálom a meleget. Azt a fajtát, amitől estére minden testrészed ragad, és nem tudsz mit tenni, hiába a ventillátor, a sötétítés...
Tegnap ilyen volt.
Volt vendégünk is. Az egyik Ati focis társa a táborból, aranyos volt. Most megy 5.-be, és alacsonyabb, mint Ati, meg vékonyka is. Kb. 5 perc alatt jéggé fagyott a medencében, de azért, még 3/4 8-kor is bementek mindketten a raklapról fejes ugrálni.
A másik régen látott Czimi/Gizi/András, aki úgy tűnik, hogy életet lehelt a gépünkbe. Jó a net jelerősség, kiderítette, hogy miért kapcsolt ki mindig...azt lehet, hogy nem tudjuk javítani, mert már "régi a gép" Szegény elfeleségtelenedett. Zsófi most diplomázott a Pető Intézetben, és már kint is van Ámerikában dolgozni 5 hétre, és szeptemberben megint megy.

Szóval most nekiállok dolgozni, remélem menni fog.

2009. július 15., szerda

Ufo


A belseje teljesen ufós

Barack lekvár

Ilyen lekvárt fogtok enni, majd itthon.

Napraforgók



Napraforgók a nádasban. Nap felé fordulók.

Ibolyák


Szépen egysorban, 6 féle szín

delelés

Teljes harmóniában

Ezeket kell megosztanom önökkel

1. Készítjük a medencét tekintettel a 30-35 fokos itteni hőmérsékletre. A probléma csak annyi, hogy irgalmatlan mennyiségű szúnyog van, néha még nappal is. Viszont arra gondolok, hogy milyen jó lesz kicsit megmártózni, meg lehülni a vízben. Még nincs teljesen tele, de szerintem 1 órán belül meglesz.



2. Vikike itt egy pár kép a kutyukátokról. Jelentem, hogy jól van, már belenyugodott, hogy más is használja a törcsijét és a rongyiját. Azt is dokumentáltam, hogy szeretgetve van, a lelkére is ügyelünk.






U.i. Elnézést, ha nem került fel minden fotó, nagyon-nagyon rossz a gépünk. Nem tudom, hogy mennyire menthető.

2009. július 14., kedd

Bakelit a padlóban és szájfény

Mostanában láttam 2 érdekes sorozatot a TV-ben (zone club, bocs).
Az egyik a "Föld legzöldebb házai", egy csomó olyan lakóházat mutatnak be, amik valamilyen módon környezet tudatosan és környezetbarát módon lettek megépítve vagy felújítva. Megdöbbentő és bátorító, hogy milyen aprónak tűnő dolgokkal is kímélheti az ember a környezetét.
- lebontott raktár gerendáit felhasználni a tetőszerkezetbe
- zenei producer házaspár ledarálta a használhatatlan bakelit lemezeit, és belekeverték a padlóburkoló betonba (tök jól nézett ki)
- kis érzékelőket szereltek fel a lakásban és a fürdőben, csak akkor kapcsolt be a vízmelegítő, ha valaki sokat téblábolt a fürdőben
Meg persze ott a geotermikus energiát hasznosító fűtés és melegvíz, meg a napkollektorok. Gondolom, hogy nem 2 fillér egy ilyen házat felépíteni, viszont nagyon szimpi.

A másik még ennél is érdekesebb, számomra legalábbis, az a "Women on top" sorozat. Mindegyik rész egy sikerre jutott üzletasszonyt mutat be. A két számomra legérdekesebb a www.duwop.com és a tarte.com. Mindkettő kozmetikai cég, mindkettő úgy indult el, hogy felfedeztek valami kis apróságot, ami hiányzott a piacról, és léptek. Az egyik egy sminkes páros cége, akik addig kotyvasztottak a konyhában, amíg elő nem állítottak egy olyan zselé-párnát, ami eltünteti a karikákat a szem alól. Utána egyik termék jött a másik után, és most milliomosok.
A másik cég egy pszichológusé, aki egydi csomagolású, szép és minőségi kozmetikumokat gyárt.
Na, ez most nekem nagyon lelkesítő. Nem voltak millióik, befektetőik, ÜZLETI TERVük, csak akartak valamit, csinálták, küzdöttek, és ment! Nem érdekelte őket, hogy hülyének nézik, kárognak körülöttük, hogy ez úgyse fog menni, hanem csinálták.
Mindkét vállalkozás 5 év alatt nőtt akkorára, hogy 30 feletti létszámmal dolgoznak.
Hmmm

2009. július 13., hétfő

itthon



helló. itthonról, a büdös-zsúfolt bépéről jelentkezem.
hazajöttünk a tervezettnél hamarabb, ugyanis M egész pénteken koki volt, tőle szokatlan módon lassú és nyugis, dőlt jobbra-balra, aztán délutánra felment a láza 38-ra, és egész szombat-vasárnap lázas volt. így vasárnap este hazacuccoltunk, erre ma nem kutyabaja a csajszinak!! szóval nem tudom, mi lehetett, de örülök, h újra a régi, és még jó is itthon, az elmenés után jó a hazatérés. szeretem a lakásunkat, még talán a környéket is, mégiscsak ez az otthonom...vagymi.

nagyon köszönjük,
hogy
nyaralhattunk
nálatok vikka,
élveztük
minden
percét!

amiért nagyon bocsánatot kérek - elsősorban rebutól -, az a játékok összepakolgatása... ugyanis elvétettem azt a pillanatot (ezredmásodpercet), mikor M sikeresen szétrámolt mindentdemindent, és aztán persze gőze sem volt, minek hol a helye...
így eléggé hányavetin sikerült visszapakolásznunk, mondhatni nagy káosz a végeredmény... ne haragudjatok!! olyan gáz! pedig láttam én, h vannak ott mindenféle tároló alkalmatosságok, de hogy miben mi mivel együtt...?? nagyon sajnálom... :(
a matracot pedig 2x kisikáltam, a végeredmény két nagyobb átmérőjű paca lett... megfordítottam lefele, de nem titkolom, h sikertelenül végződött a tisztítási kísérlet. ez is olyan gáz. megértem, ha látni se akartok a házatok táján még egyszer.... :S

de szép rendet csináltunk magunk után, és hagytam ott lisztet meg olajat, ami megmaradt a levittből, használjátok el!

2009. július 12., vasárnap

2009.07.11.

Atit hazahoztuk innen:

Nagyon jól érezte magát, a tábor hozta a mindig is jó oldalát. (ökörködés, egész jó nyelv és sport oktatás)+ lépést tartanak a korral, újítottak egy csomó mindnen. Pizza Hut-os pizza és kóla volt az első vacsi, új szabadtéri játékok vannak, mind csapatépítő jellegű, volt kézzellábbalevős sir Lancelot vacsora is, a hét eseményeiről készült egy DVD, amit bárki megvehetett 100 Ft-ért. Ezek nekem nagyon tetszettek.

Aztán fogtuk magunkat és elvittük magunkat és a Sztasák gyereket ide:

Árpiéknak van itt kis háza meg csónak, meg minden. (Tiszafüred környéke) Nagyon szép a környezet, a sulyomtermésektől eltekintve a víz is szuper. A vadbarmok viszont sajnos nem haltak ki 20 év alatt, még most is ugyanúgy száguldoznak a tengerre való motorosokkal, mint amikor Anyukáék ottfelejtettek minket a táborban.

2009. július 10., péntek

Hazaértünk


Mivel már nyilvánosan szóvá lett téve , hogy nem ír senki MÁS a blogba, erőt vettem magamon. Ilyet még úgysem csináltam. Az esetleges kezdeti botlatozásaimat bocsássátok meg nekem.
Amíg nem voltatok itt, addig mi megjártuk Erdélyt. Egy nagy körutazás volt ez, amely keretében minden rokont meglátogattunk Kolozsvártól a Székelyföldig. Annyit mondhatok: gyönyörű hely. Az emberek meg nagyon mások. Nekem már szinte vontatottak. Valahogy sosem sietnek, de nem is idegeskedek! Elég furcsa volt ezzel szembesülni, mert itthon nem számítok egy nyüzsgő embernek, nem is vagyok az. De az ottani környezetben...
Aztán az emberek egymáshoz való viszonya, az a szeretet, ahogy egy kis falu együtt él, törődnek egymással, mindig szólnak egy pár szót a másikhoz, nem lehajtott fejjel ballagnak. Próbálok átmenteni valamit abból a világból, és azt közvetíteni itthon. mellesleg elég fura ez az ott meg itt. Parajdon és amúgy egész Székelyföldön csak magyar szót hallani mindenfelé. nem volt "külföldön vagyok" érzésem egy percig sem!

2009. július 9., csütörtök

miért nem

én meg itt, itt nálatok, és írok, ha van net, de nincs.
olyan jó amúgy, valahogy mindenhez sokkal inkább kedvem van, főzök, játszom, gondolkozom, és élvezem a napot/szelet az arcomon.
ráleltem a polcotokon egy könyvre, amit kölcsönbe el is kéregetnék, bár én lassan végigolvasom, de T is igényt tartana rá - épp érdeklődéssel lapozgatja. szóval az ominózus kincs: Pénz nélkül gazdagon. a címétől amúgy rosszul vagyok, olyan mint egy ócska reklámszlogen.

ma az a frányadög cicuka belógott a házba, seperc alatt már a lépcső tetejéről nézett le rám azzal az átható, mindjárt-neked-ugrom-és-szétkarmolom-az-arcod macskanézéssel. (na jó, amúgy kezdem belátni, h talán lehet, h egy picikét belelátok dolgokat ezekbe a szágokba... hát a macskafóbiák természete már csak ilyen...).
na de, én egy hős bátorságával lecsalogattam, és kicsalogattam, és egy villámgyorrrs mozdulattal kicsuktam. mindösszesen egy virslire volt szükségem mindehhez.

M az otthoni 1 órás alvása helyett itt 2-2 és fél órán át húzza a lóbőrt - hiába, a jólevegő! ez nagyon szép, csak éppen meglett ennek a khm problematikája, súrolom is a matracot... lehet, biztonságosabb lesz pelusra visszetérni erre az időre...

most meg megyek, és kiélvezem, h itt még KÁD is van.
jóéjt mindenkinek!

Sárgabarack lekvár

Tegnap lekvárt főztünk. Sárgabarackot.
Az árusnál volt mindenféle ember, idősebbek, fiatalabbak, egészen fiatalok. Olyanok, akik már évtizedek óta saját lekvárt főznek, és olyanok is, akinél tutira a bejárónő fogja megfőzni a gyümölcsből a lekvárt.
Az eladók tök rendesek voltak, úgy néztek ki, mint apa-anya-fiúgyerek-lánygyerek. (persze a gyerek már felnőtt volt)
Szó nélkül kiszedegették a csúnya szemeket a rekeszből, nagyon jó áron adták, és nagyon udvariasak voltak.
Anyuka mosott temérdek üveget, utána mostuk, pucoltuk, daráltuk a barackát, és 2,5 óra alatt a 20 kg barack bekerült az üvegekbe lekvár formájában.

Ez az árva fél-üveg maradt, sajnos meg kell enni, nehogy megromoljon. :)
Mindnekinek ajánlom figyelmébe a www.tudatosvasarlo.hu és a www.elotisza.hu weboldalakat. Itt jó áron lehet közvetlen termelőktől mindenféléhez jutni.

2009. július 8., szerda

Tibor, a macska

Most 5 éves. Ati kapta a szülinapjára. Fekete volt, fehér kis nyakkendővel, antenna szerű kis farkincával. Nyávogott, karmolt, elbújt, hogy nem találtuk meg, játszott, hempergett, rohangált.
Azóta sok kalandja volt, medence műtét, mellhártya gyulladás, megannyi "emberkedéskor" szerzett sérülés.
Most tavasszal nagyon cudar állapotba került, mindkét szeme begyulladt, nagyon csúnyán elbánt vele valami állat, tele volt sebekkel. Lefogyott, kifakult a feketepárduc szőre, lemondtunk róla, megint. Peti tegnap mondta, hogy szegényt hányszor halálra ítéltük már, aztán mindig felgyógyult. Most is.
Még mindig sovány, de a szeme szinte teljesen meggyógyult, a sebei beforrtak és a szőre is mindenhol kinőtt, és már fényes.
És megint hempereg, dorombol, mosakszik. Csak sovány.
Olyan könnyen feladunk dolgokat, lemondunk emberekről/állatokról, hogy "á, ennek már vége", "jobb lesz neki is így". Közben csak a saját lekiismeretünket szeretnénk meggyőzni, hogy mi mindent megtettünk a siker érdekében, közben messze nem tettünk meg mindent, ami rajtunk múlt. (Tibi pl nem kapta meg az oltásokat)
A kényelem nagy átok.

Ui: Robi és Bogika itt vannak ;)
Az Analytics meg megmutatta, hogy nem is olvasod a blogot, amit neked írunk. És a többi közreműködő meg miért nem ír semmit?

2009. július 7., kedd

Házasság, bugyi és a rüfke

Tegnap néztünk egy filmet a magyar (elég hülye címe) "A nőmre hajtok", az angol sokkal kifejezőbb: "I think I love my wife". Nagyon aranyos, szerintem vicces film, tipikus sokéves házasokról.
Adott egy önnön anyaságába "mártírhalált halt" anyuka, egy jól kereső, felelősségteljes férj, 2 aranyos gyerek és egy rüfke. A bonyodalom szerintem akár innen egyértelmű is lehet, anya részéről jön minden este a fáradt vagyok, horkolok műsor, apa meg tűr, ekkor jön a "régi barát" (a rüfke).

Aranyos mozzanat, amikor fehérneműt vásárolnak:
Apa: Édesem, miért nem veszel egy ilyet? (csupacsipke tanga, a legnagyobb összefüggő felület rajta a cimkéje, mondta is a terapeutánál:"All I wanna see is tag and ass")
Anya: Neeem, én ezt szeretném, ez kényelmes és csinos is. (tartja kezében a férfi szerint hatalmas, vitorlaméretű, testszínű bugyit)
Persze a rüfke is itt libben be, 2-3 csipkecsodával a kezében.

Ismerős dilemma, vagy beszélgetés? Gyors közvéleménykutatás alapján kijelenthetem, hogy a vitorlabugyi tényleg nem nyerő.
Közhely, hogy a szex nem minden...hááát, most mit mondhat erre egy jóerkölcsű, hívő édesanya/feleség?! De. Fontos. És a bugyi? Az is.
A film végén aztán mártír anyu is erre a következtetésre jut, szerencsére a gyerekek épp a nagyinál vannak.

Tanulságos kis mozi volt.

(mi feliratozva néztük, innen csak javasolni tudom, hogy ne Rebiékkel nézd, nagyon sok benne az F word, meg asszem 15-ös besorolás volt az elején)

2009. július 6., hétfő

Ati táborozni ment

Tegnap kezdődött a tábor Tóalmáson. Nagyon fura érzés volt gyereket odavinni. Kb. 20 éve volt, hogy először ott jártam, mint táborozó, utána folyamatosan voltam segítő, tanácsadó, diák. És most az én gyerekem ment oda táborozni! A mostani személyzet és önkéntesek nagy részét egyáltalán nem ismerem, de nem kizárt, hogy valamelyik a táborozóm volt, most pedig 1 hétre rájuk bízom a saját fiamat. Jó is, mert látom, hogy annak a lelki munkának volt értelme, amit sok éven keresztül csináltunk ott; rossz is, mert látszik, hogy megy az idő. Francba!
Még egy kis csavar: Ati szobájában az egyik tanácsadó egy olyan fiú, aki több éven keresztül járt Biára az általunk szervezett ifitalálkozóra "táborozni", kedvelem, és örülök, hogy Ati hozzá került. A másik fiú pedig az a Chris, akinek az apukája majd 15 évig volt az ottani bibliaiskola igazgatója+ emlékszem, amikor táborozóként érintetlenül vitte haza 1 hét után a tisztasági csomagját, és ezt az édesanyja szóvátette. :D Neki is örülök, mert azóta már biztosan példát tud mutatni ilyen téren is.

Miután Atit leadtuk, átmentünk gáborékhoz (Peti bátyja ott dolgozik), meghallgattuk az amerikás beszámolójukat, megnéztük a képeiket, ettünk amerikai kekszet, stb. Közben Markó és Áron békákat fogdostak, némelyikre mondhattuk, hogy "nem túlzottan élénkek ám!" (Madagaszkár 1) kicsit laposak lettek a csepp kis kezekben.

2009. július 4., szombat

Érik a gondolat

Egyszer itt voltatok nálunk, és egy filmről meséltetek. Az egyik szereplő létrehozta a büntetésosztó.com-ot, bennem is érik a gondolat egy hasonlóra. Mondjuk beleírhatnám azt,
- aki szombat reggel 7-kor füvet nyír és tüzet rak az esti vendégséghez
- aki búvárszemüvegben biciklizik a Fehérvári úton
- a bemondót, aki szerint Dél-Amerika egy ország
- aki nem engedi a gyerekét a Balatonba, mert az még nincs 25 fokos
- aki egy nem naturista strandon egyszál tangában billeg a rettentő zavarban lévő 10 éves fia mellett (nem én voltam)
- aki azért gürizik, hogy az általa megálmodott életszínvonalat fenntartsta, és közben elmegy mellette az élet
- meg az összes többi hülyét
Van sok, én se vagyok kivétel.

"Boldogok azok, akik tudnak nevetni önmagukon, mert szórakozásuknak sosem lesz vége"

2009. július 3., péntek

Megint itthon


Csikósék visszajöttek Balaton országból. Képeket itt lehet nézni, de azért egyet mutatok.
Nagyon jó volt, örültem is, meg nem is, hogy haza kell jönni. Rájöttem, hogy nagyon-nagyon szeretem a Balatont és a környékét, Somogy megyét, meg a vizet, meg mindent. A válság eltüntette erről a vidékről a gagyiárusokat, a májszbitte árusokat, a hangos sramlis, hasmenéses csehókat. Kicsit otthon éreztem magam ott is. A nyaraló pont jó volt, 2 utcányira a parttól (minden utca végén WC-s kiépített szabadstrand van), rengeteg kacsa, hattyú, sikló, béka volt, senki nem háborgatta őket. A stand és a víz tiszta, a fenti kép is a strandon készült. Vittünk 2 Bolyki gyereket is, azok már totál barnák voltak, mi egyszer-kétszer leégtünk, de azért barnultunk is, főleg Ati. Az idő szuper volt, estefelé menetrend szerint érkezett a vihar. Mi persze ilyenkor is a vízben voltunk ;)
De azért feltöltődtem, és vetem magam belefele a munkába!

beszámoló

akkor elmesélem, hogy.
voltunk Dunavarsányban, a Rukkel-tónál. bányató csúszdákkal, pálmafás napernyőkkel, fagyival és hotdoggal, meg mindennel, ami kell. ez volt az egyik szülinapi ajándékom (a másik egy kenyérsütő, juppiii).
a tó vize hideg, de tiszta, egy lankás részen pedig M számára is beletocsogható. egész nap a vízben lógott volna. ha nem, akkor csak azért, mert hordta ki. a vödrében a homokgödörbe.
vagy fagyizott.
e két kivételtől eltekintve folyamatos vízbenlét. S pedig jókat aludt a pokrócon, az árnyékban.
a legszebb perc pedig, amikor - M-re T felügyelt, S aludt, így én - leheverhettem a törülközőre, még kellemesen hűvös fürdőruhában, melegített a forró nap, lehunytam a szemem, és egy kicsit megszűntem...
hazaindulást pedig tökéletesen időzítettük, akkor esett rá az autószélvédőre az első óriás viharcsepp, amikor becsuktam magam mögött a kocsiajtót.