Az árusnál volt mindenféle ember, idősebbek, fiatalabbak, egészen fiatalok. Olyanok, akik már évtizedek óta saját lekvárt főznek, és olyanok is, akinél tutira a bejárónő fogja megfőzni a gyümölcsből a lekvárt.
Az eladók tök rendesek voltak, úgy néztek ki, mint apa-anya-fiúgyerek-lánygyerek. (persze a gyerek már felnőtt volt)
Szó nélkül kiszedegették a csúnya szemeket a rekeszből, nagyon jó áron adták, és nagyon udvariasak voltak.
Anyuka mosott temérdek üveget, utána mostuk, pucoltuk, daráltuk a barackát, és 2,5 óra alatt a 20 kg barack bekerült az üvegekbe lekvár formájában.
Ez az árva fél-üveg maradt, sajnos meg kell enni, nehogy megromoljon. :)
wow!
VálaszTörlésez annyira jó!
én meg alig várom, hogy megkostolhassam!