itthon

helló. itthonról, a büdös-zsúfolt bépéről jelentkezem.
hazajöttünk a tervezettnél hamarabb, ugyanis M egész pénteken koki volt, tőle szokatlan módon lassú és nyugis, dőlt jobbra-balra, aztán délutánra felment a láza 38-ra, és egész szombat-vasárnap lázas volt. így vasárnap este hazacuccoltunk, erre ma nem kutyabaja a csajszinak!! szóval nem tudom, mi lehetett, de örülök, h újra a régi, és még jó is itthon, az elmenés után jó a hazatérés. szeretem a lakásunkat, még talán a környéket is, mégiscsak ez az otthonom...vagymi.

nagyon köszönjük,
hogy
nyaralhattunk

nálatok vikka,
élveztük
minden

percét!

amiért nagyon bocsánatot kérek - elsősorban rebutól -, az a játékok összepakolgatása... ugyanis elvétettem azt a pillanatot (ezredmásodpercet), mikor M sikeresen szétrámolt mindentdemindent, és aztán persze gőze sem volt, minek hol a helye...
így eléggé hányavetin sikerült visszapakolásznunk, mondhatni nagy káosz a végeredmény... ne haragudjatok!! olyan gáz! pedig láttam én, h vannak ott mindenféle tároló alkalmatosságok, de hogy miben mi mivel együtt...?? nagyon sajnálom... :(
a matracot pedig 2x kisikáltam, a végeredmény két nagyobb átmérőjű paca lett... megfordítottam lefele, de nem titkolom, h sikertelenül végződött a tisztítási kísérlet. ez is olyan gáz. megértem, ha látni se akartok a házatok táján még egyszer.... :S

de szép rendet csináltunk magunk után, és hagytam ott lisztet meg olajat, ami megmaradt a levittből, használjátok el!

2009.07.11.

Atit hazahoztuk innen:

Nagyon jól érezte magát, a tábor hozta a mindig is jó oldalát. (ökörködés, egész jó nyelv és sport oktatás)+ lépést tartanak a korral, újítottak egy csomó mindnen. Pizza Hut-os pizza és kóla volt az első vacsi, új szabadtéri játékok vannak, mind csapatépítő jellegű, volt kézzellábbalevős sir Lancelot vacsora is, a hét eseményeiről készült egy DVD, amit bárki megvehetett 100 Ft-ért. Ezek nekem nagyon tetszettek.

Aztán fogtuk magunkat és elvittük magunkat és a Sztasák gyereket ide:

Árpiéknak van itt kis háza meg csónak, meg minden. (Tiszafüred környéke) Nagyon szép a környezet, a sulyomtermésektől eltekintve a víz is szuper. A vadbarmok viszont sajnos nem haltak ki 20 év alatt, még most is ugyanúgy száguldoznak a tengerre való motorosokkal, mint amikor Anyukáék ottfelejtettek minket a táborban.

Hazaértünk

Mivel már nyilvánosan szóvá lett téve , hogy nem ír senki MÁS a blogba, erőt vettem magamon. Ilyet még úgysem csináltam. Az esetleges kezdeti botlatozásaimat bocsássátok meg nekem.
Amíg nem voltatok itt, addig mi megjártuk Erdélyt. Egy nagy körutazás volt ez, amely keretében minden rokont meglátogattunk Kolozsvártól a Székelyföldig. Annyit mondhatok: gyönyörű hely. Az emberek meg nagyon mások. Nekem már szinte vontatottak. Valahogy sosem sietnek, de nem is idegeskedek! Elég furcsa volt ezzel szembesülni, mert itthon nem számítok egy nyüzsgő embernek, nem is vagyok az. De az ottani környezetben...
Aztán az emberek egymáshoz való viszonya, az a szeretet, ahogy egy kis falu együtt él, törődnek egymással, mindig szólnak egy pár szót a másikhoz, nem lehajtott fejjel ballagnak. Próbálok átmenteni valamit abból a világból, és azt közvetíteni itthon. mellesleg elég fura ez az ott meg itt. Parajdon és amúgy egész Székelyföldön csak magyar szót hallani mindenfelé. nem volt "külföldön vagyok" érzésem egy percig sem!