2009. október 19., hétfő

katasztrófa

Anyuéktól jelentkezem.

Ha nem velünk történt volna, nem hinném el.

Ez egy rossz vicc.

A jelen helyzet szerint nincs gáz az egész házban, ahol lakunk. Nincs fűtés, meleg víz, és főzési lehetőség a kábé 60 lakás egyikében sem.
Ez a történet vége - a hepiend várat magára.

A kezdet pedig sajnos az egyik ötödik emeleti lakásból indul - tőlünk...
Egy apró hibából kerekedett ez az óriási kalamajka.
T és M nekiálltak ugye fűtést szerelni a lakásunkban. Szerelővel tárgyalva, kicserélték amit ki kellett, leengedték a rendszert, satöbbi (gőzöm sincs, nem értek hozzá). Itt tettük le a fonalat az előző bejegyzésemnél.
Na hát az történt, h össze lett cserélve a víz és a gáz bemenet. Ez volt az utolsó simítás, csövek be a vélt helyükre, rendszerfeltöltés indul... amikor is csobog a gázcső...!
Innen felgyorsultak az események, kijött a Gázművek, járdát feltör, a leendő üzletünket feltör, vizet leszív, oké. (Kivéve, h szabálysértési eljárás lebeg a fejünk felett...)
De. Ha már ott voltak, csináltak/niuk kellett egy ún. tömörségi próbát, csak ezután adhatják át biztonságban a rendszert. Ami egy 50 éve hozzá nem nyúlt csőrendszernél sok reménnyel nem kecsegtet...
El kellett zárni minden lakásban a gázt - eltelt egy kis idő, mire minden egyes lakásba bejutottak - és bármennyire is imádkoztunk csodáért, az eredmény sajnos nem jó. A rendszer nem tömör, a gázt így nem adják vissza, ki kell cserélni a mindent.
Ami hónapokba telhet...!!!

Kivagyok. Most miattunk megfagynak a lakók. Persze csak mi szolgáltattuk az apropót, minden környékbéli ház megbukna ezen a tömörségi próbán, és már rég le kellett volna ellenőrizni h van-e szivárgás, satöbbi, de ez nem vigasz annak, aki fázik, és megbetegszik az otthonában.



Ahh.

2009. október 18., vasárnap

2009.10.18.

Óóó, úgy sajnálom, hogy nem voltam Glamour napon, és úgy örülök, hogy jó tapasztalatokkal jöttetek el onnan. Hajrá mindenki!
A térdem jelentem, szerintem rendbe jött, bekentem jó büdi, csípős kenőccsel, és most már csak érzékeny.
A sálnak van/lesz folytatása. Vannak horgolt kis virágaim, amik kitűnőek kitűzőnek, illetve táska és sapka dísznek. Nem vagyok túl magabiztos ezzel kapcsolatban, mert nem tudom, hogy mennyire eladhatóak. Ezen kívül a Takkóban találtam egy nagyon ótvar kötött táskát, és úgy gondoltam, hogy ennél szebbet én is tudok. Szóval a takarónak indult dolog most táska lesz. Farmerből lesz a pántja, és a belseje, kívül meg nagyon vastag kötött anyag. Ha meg tudom csinálni olyannak, amilyennek elképzeltem, akkor nagyon nehezen fogok megválni tőle.
Ezen kívül nekiálltam vázlatokat készíteni. Vannak sminkek a fejemben, amiket le akarok rajzolni. Nagyon kiment a kezemből a rajzolás...némelyik arc olyan, mintha 14 évesen rajzoltam volna...váhá.

GLAMÚÚÚÚR


Péntek délután célba vettük a Városmajor utcát, ahol az egyik nagy-nagy kiadó lapjainak szerkesztőségei találhatók. Mi a Glamourt céloztuk meg, hiszen az 5. születésnapja alkalmából nyílt napot tartottak, és ennek keretén belül lehetőségünk nyílt a bemutatkozásra. Kezdetben volt bennem bizonytalanság, nem is kevés, hogy lesznek-e rajtunk kívül, és egyáltalán megismernek-e (kereken egy éve dolgoztam ott 4 hétig). A fotóstúdióban készült képekből állítottunk össze egy portfóliót Nórinak, és azzal mentünk. Ahogy beléptünk szinte azonnal minden kétely szerte foszlott. Először Varga Ágotával beszélgettünk, aki nemzetközileg elismert modell. Megnézte N portfólióját, tanácsokat adott neki, hogy milyen irányba lenne érdemes elindulni, elérhetőséget is adott hozzá. Aztán átmentünk egy másik asztalhoz, ott a beauty rovat szerkesztőjének mutatkoztunk be, majd kissé hosszas sorban állás következett a képszerkesztőhöz! Megérte várni, nagyon is. Kétszer is végiglapozta a portfóliót, és részletesen kifejtette véleményét minden képről, a legapróbb hibákra is rámutatott, tanácsokkal látott el minket, mire kell figyelni fotózáskor, retusáláskor, hogyan pózoljon a modell, mi előnyös neki, meg hasonlók. Nagyon-nagyon hasznos volt! Aztán még a főszerkesztővel is beszéltünk. Vele főleg én beszéltem. Azt tanácsolta, hogy 10-15 darabos kollekciót készítsek, és azzal már el tudok menni hazai tervezők alkotásait áruló boltokba. Ez azóta nem hagy nyugodni, rajta leszek!
Összességében mindenki nagyon segítőkész volt, komolyan vettek minket. Jó érzéssel jöttünk el, és tettre készen! Ha korábban érkztünk volna, akkor még csokitorta is jutott volna :D